2016. november 10., csütörtök

A legjobb barátom...

- A legjobb barátom egy férfi! - jelenti ki Kitti, a csinos, harmincas, egyedülálló nő.
A legjobb barát, nevezzük őt Palinak, szintén harmincas, szintén egyedülálló, és rajong Kittiért. 
Kitti mindig felhívja, ha szomorú, ha egyedül van, ha hirtelen feltámad benne a vágy, hogy megigyon egy bögre forró csokit, de éppen nincs senki, akivel megnézhetné a kedvenc filmjét (Bridget Jones naplója).
Pali természetesen mindig ráér. Ó, hát persze, indulok! - mondja, és azonnal őrült tusolásba, borotválkozásba, és fogmosásba kezd. Hiszen a legjobb barátjával találkozik.

Mármint Pali tökéletesen tisztában van azzal, hogy Kitti nem az ő legjobb barátja. Hiszen az Laci. Akivel kedélyesen el lehet beszélgetni bármiről. Nem érdekli, ha ketchup foltos a gyűrött kockás ingje, hogy minden harmadik korty sör után böfög egyet, és utána nem kér elnézést, hanem érted, komám?! felkiáltással tovább ecseteli az új titkárnő fenekének formáját a hátul csíkos harisnyájában. Láttál már olyat? Akkora baromság! De jó segge van...

És Laci persze, messze nem olyan illatú, mint Kitti. Az igaz. Sőt. De őt nem is szagolgatná. Az meg, hogy szegény Kitti néha olyan egyedül van....Azt is megérti. De hát akkor ott van ő! És hát sosem lehet tudni...




Persze, lehet azzal ámítani magunkat, hogy felvilágosultak vagyunk, érett, kiforrott személyiséggel. De az igazság az, hogy ha ellenkező neműek a barátok, és mindketten a másik nem iránt érdeklődnek, akkor bizony legalább az egyik félben megfordul az, hogy milyen is lenne a másikkal vízszintesen cirka 15 percig.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése